A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése: fénylő, ragyogó.

Salgótarján ezeréves történetének legromantikusabb tanúja a 625 méter magas bazaltkúp tetejére épített Salgó várának maradványa. Az elmés elhelyezésű, ötszögű bástyából a vár keleti és déli oldala is védhető volt, vízgyűjtő medencéje a várvédők életét menthette meg, egykori lakószobájának falai mindmáig dacolnak az idő múlásával. Királyok, főurak birtokolták a várat, de nevét a 19. század lánglelkű magyar lírikusa, az 1848-as szabadságharc költője, a csatatéren elhunyt Petőfi Sándor tette ismertté Salgó című versével. Az öregtoronyból pompás kilátás nyílik a környékre, a várhegy közelében pedig mesés sziklaképződményeket, változatos lávaformákat csodálhatunk meg.

A Salgói és Somoskői vár közötti utat Petőfi-sétánynak is nevezik. A táv 2,2 km, enyhén lejt, menetidő: 35 perc.